Így kezdődött / How it started

- Please scroll down for English -

Sokan, akikkel beszélgetek a festésről, csodálkoznak, mikor megtudják, hogy mindenféle előképzettség nélkül egyszer csak ötletszerűen belevágtam a festésbe. Pontosan emlékszem az első kép ötlete hogyan született meg.

Nagyon sok évvel ezelőtt egy este Livi barátnőmmel a Sirályban üldögéltünk a Király utcában, ahol kortárs festők képei voltak kiállítva. Ott láttam meg egy sárga villamost, rabul ejtett. A pultostól megtudtam, hogy Osgyányi Sárának lettem ott és akkor nagy rajongója. Aztán teltek az évek. 


2013 nyarán szerettünk volna venni egy kilim szőnyeget, de egy igazán szép és különleges darabra nem volt pénzünk, emellett pedig továbbra is vágytam arra, hogy egyszer legyen egy eredeti Osgyányi Sára képünk. Egy szép napos délután éppen az erkélyen a valamit szerelő Andrissal beszélgettünk erről, hogy valószínűleg jó ideig egyiket sem engedhetjük még meg magunknak, mikor megszületett a gondolat: 

-Andris, én festek egy kilimet!

Nem értette persze először, hogy miről beszélek. Arra gondoltam, hogy egy szőnyeget ábrázoló festményt készítek, így “szőnyegünk” is lesz és egy eredeti festményünk is, ha nem is rögtön egy Osgyányi. Hetek teltek el, míg kitaláltam, hogyan is kellene az ötletet kivitelezni, mit kell hozzá beszerezni, honnan, hogyan szerkesszem meg a vásznon a mintát. Már a tervezés alatt, mielőtt egy ecsetvonást tettem volna, fantáziáltam arról, hogy festő is lehetnék, aki egyszer bejárja a képeivel a világot. Jellemző rám, hogy hamar leszek lelkes és nagyokat álmodok. 
Aztán megszerkesztettem a Kilim alapjait, nekifogtam a színezésnek is. Először volt benne mindenféle szín, zöld, sárga, kék, de sehogy sem tetszett, újra és újra átfestettem, végül úgy éreztem, összeállt a harmónia benne, elkészült.
Annyira jó érzés volt a festés, annyira kikapcsolt, hogy alig vártam, fessek még mást is, mint szőnyeget. De fogalmam sem volt hogyan fessek bármi mást, amit nem kell ilyen szigorú keretek között megtervezni, korábban rajzolni sem rajzoltam. 

Türelmetlen voltam, festeni vágytam. Újabb gondolkodós időszak jött, hasonlóan villámcsapás-szerű végkimenetellel. Mesélek hamarosan erről is.

- How it started -

People are often surprised when they find out that I started to paint without any qualifications. I rememeber exactly how the idea of the first painting came to my mind.

Many years ago I was chattering with my friend Livi in a pub where there was a contemporary art exhibition. There I glanced at a Yellow tram. I got to know from the bartender that I’ve become a fan of Sara Osgyanyi. Thereafter years passed.

In the summer of 2013 we were thinking about buying a kilim rug but we couldn’t afford a really unique one. Besides I was still craving for an original Osgyanyi. On a sunny summer afternoon we were chatting with Andris on the balcony that probably we would have to wait a lot for both of the desired things. Then it came to me: Andris, I’ll paint a kilim!

Of course he didn’t understand at all what I was talking about. I thought I would paint a kilim patterned painting so we’ll have a “kilim” and an original painting at one blow - even if it’s not an Osgyanyi. 

Weeks had passed till I found out how to do this how to edit the pattern and how to have the needed things in. I had fantasies about being a world-known painter. It’s typical that I dream big and be beyond enthusiastic. 

Finally I edited the motif and painted it with diverse colors yellow blue green, etc. But it felt messy and I didn’t like it. I repainted it several times till I felt the harmony and finished. 

It was so catching that I wanted to paint again although I still had no idea how to paint sg not strictly edited as I had never learnt how to draw before.

I was impatient and had the desire to do it. Shortly after it I got the solution.

I’ll tell you about it next time.


Using Format